Az erősítő feladatokat alapvetően két részre tudjuk osztani.
A dinamikus gyakorlatoknál A helyzetből B helyzetbe mozgatják a testünket. Például a fekvőtámasznál a vízszintes helyzetben tartott törzsünket a karunk hajlításával le és föl mozgatjuk. Viszont, ha a fekvőtámaszt A vagy B pozícióban kitartjuk hosszú másodpercekig, akkor már egy statikus feladattól beszélünk, hiszen abban a pár másodpercben a test nem végez helyzetváltoztatást. Az izmaink természetesen az utóbbi esetben is aktívan dolgoznak. Hiszen bár nem nyúlik, illetve rövidül meg az izom, az izomtónusom fokozatosan növekszik. Ezt hívjuk izometrikus munkavégzésnek.
De miért jó ez nekünk?
